Lélegezz!
Még emlékszem, nem csak a történetre, mindenre. A szívszelídítő érzésre, az illatra, a sós könnycseppre, ahogy a szám sarkába folyt, mert veled kellett volna akkor ott, hallgatni azt a dalt. Érzem hogy vártad haza érjek. tudtam ha ablakot nyitok, ott leszel, és ugyanazt érezzük. "Tánc a hóban......." Azóta is időről időre, szinte nincs nap, hogy a neved (helyét) meg ne simogassam. Kétszer hibáztam, mikor a valóságot véltem igaznak, és mikor a barátságod elutasítottam. Angyal kérlek, adj türelmet, ha erőt adsz, ablakot nyitok. Ami örök, a hit, mélyen hiszlek, és a könny amivel megmosdatlak minden hajnalban.